Tőzsér János: Metafizika

Avagy részegnek lenni tulajdonság a sörben, bennem, vagy valahol máshol van?

            Ugyan Tőzsér Metafizikájából erre a kérdésre konkrét választ nem kapunk, de segítséget a válasz megtalálásához igen. Az alapvetően tankönyvként használandó írás könnyen emészthető, mivel apránként, szépen tagolva és jól kezelhetően szerkesztve ír le mindent, amire szükségünk lehet metafizikai tanulmányaink elkezdéséhez. Egyszerű példamondatokat használ, melyek pont ebből kifolyólag a jó érthetőség mellett néha elég abszurd gondolatokat hordoznak a még laikus olvasó számára, például:
 "A zombik konzisztensen elgondolhatók".
Ezekkel feldobja az egyszerű fogalmazás ellenére is néhol nehezen emészthető elméleteket.
Tőzsér János jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Filozófiatudományi Doktori Iskolájának oktatója és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvfilozófiai Kutatócsoportjának tagja. A Metafizikát, mely a szerző második önálló könyve, 2009-ben adta ki az Akadémia kiadó, internetes könyvként azonban már 2006-tól elérhető az érdeklődők számára.
Első könyve, a Játékok és nyelvjátékok (Bp., Kávé kiadó, 2001., 198 p.), az azóta eltelt években pedig több tanulmányt írt és számos könyv szerkesztésében vett részt.
 
A Metafizikát bátran forgathatják filozófiai tanulmányokat nem folytató érdeklődők is. Az első fejezetben megismerkedhetünk a metafizika alapjaival, fogalmával, a fizikához fűződő viszonyával, irányzataival, és helyével a kortárs filozófiában.
A következő öt fejezetben megtudhatjuk, mit gondol „az utca embere” és mit gondolt Platón és Arisztotelész arról, hogy hol helyezkednek el a tulajdonságok. A szerző vázolja az univerzáléproblémát, megoldási javaslatait és az ezekre épülő irányzatokat.
Felvetődik a kérdés, hogy milyenek is a fizikai tárgyak.
Hogyan léteznek az időben, mindig ugyanolyanok-e?
Vajon Thészeusz hajója, azután is Thészeusz hajója marad-e, hogy minden részét kicserélik?
Hogyan határolhatunk be egy eseményt? Már ha léteznek egyáltalán.
Mik azok a lehetséges világok? Lehetséges egy olyan párhuzamos világ, ahol az ikerénem nem ezen a recenzión dolgozik, hanem Hawaii-n napozik épp?
Végül az utolsó, hetedik fejezetben, betekintést nyerhetünk a test-lélek problémába.
Megtudhatjuk mi az a mentális okozás és mi a bajuk ezzel a fizikalistáknak. Ez a rész a szerző szerint is kakukktojás, hiszen alapvetően az elmefilozófiához tartozik, de a kortárs metafizika egyik legnépszerűbb területe. Ha elnyerte tetszésünket és mélyebben el szeretnénk merülni a témában, érdemes elolvasni a 2008-ban megjelent Elmefilozófia című könyvet, melyet Tőzsér Ambrus Gergellyel, Demeter Tamással és Forrai Gáborral együtt szerkesztett.
(Bp., L’Harmattan, 2008. 487 p.)


A szerző az alapproblémákat és az arra született megoldási javaslatokat, filozófiai irányzatokat jól felépítve hozza, néha oda-oda mondogatva egy-egy képzelt vitánál, melyekben a különböző elméleteket állítja egymással szembe. Ilyenkor szinte láthatja maga előtt az olvasó az irányzatok képviselőinek hangos, egymás szavába vágó, idegen szavakkal dobálózó és azzal felvágó, már-már veszekedésbe átcsapó eszmecseréjét. Ezeknél a vitáknál természetesen nem csak képzelt, hanem valós képviselők érveit is olvashatjuk idézet formájában, vagy a szerző által tolmácsolva. Így, ha valamelyik irányzat elnyerte tetszésünket, máris utánanézhetünk, hogy az elméletet támogató filozófus miket publikált a témában.

Természetesen a filozófiának is megvan a saját nyelvezete, amit az ember kénytelen megtanulni, ha a bölcselkedés eme formájára adja a fejét. A szerző sorra hozza ezeket a szavakat és jól érthetően magyarázza őket. És igen, itt döbbenhet rá a kedves olvasó, hogy alapvetően tökéletesen jól meg lehetne fogalmazni mindenféle, laikus számára furcsának és talán értelmetlennek tűnő gondolatmenetet hétköznapi szavakkal is. De hát miért tennénk?
E könyv olvasása után bátran fel is vághatunk frissen bővült szókincsünkkel baráti társaságunk előtt és miután instanciáltuk a kellemes bágyadtság érzését pár korsó sör után, el is merenghetünk rajta, hogy merre is található a részegség. Vajon Platónnak vagy Arisztotelésznek van igaza?

A metafizika olyan kérdésekkel is foglalkozik, melyekre nagy valószínűséggel soha, vagy legalábbis nem a közeljövőben fog tudományos választ találni az emberiség.
Így ráérünk azon gondolkodni, mint létezik-e Isten; van-e szabad akarat; van-e lélek,
és ha van, hol van?
Egyesek hiányolhatják ezeket a kérdéseket és a rájuk adható lehetséges válaszokat ebből a könyvből, de ne felejtsük el azt, amit az előszóban olvashatunk:
 „Ez egy tankönyv: bevezetés a metafizikába.”
Tőzsér János meg is említi, hogy ebben a könyvben csak érintőlegesen foglalkozik néhány metafizikai problémával.
Előbb értsük meg, min vitáznak a különböző iskolák a tárgyak tulajdonságaival kapcsolatban és csak miután átlátjuk a problémát, merjünk belebonyolódni olyan kérdésekbe, hogy mi a helyzet az ember tulajdonságaival, Isten képességeit és azok működését pedig hagyjuk akkorra, amikor ezeket már tényleg értjük és tisztában vagyunk a különböző filozófiai iskolák nézeteivel.
Mivel a könyv alakja és terjedelme nem túl nagy, sok helyet a polcon nem foglal. Viszont hasznos lehet, ha további filozófiai tanulmányokra vágyunk, hiszen bármikor bátran fordulhatunk hozzá segítségért, ha nem emlékeznénk pontosan egy-két irányzatra, vagy fogalomra.
Az áttekinthető tartalomjegyzék biztosítja a könnyű eligazodást a könyvben, ha jól használjuk, még a filozófia bonyolult labirintusában is. Minden fejezet az adott téma alapproblémájával kezdődik, az alfejezetek a megoldási kísérleteket mutatják be,
a végén felhasznált és ajánlott irodalom várja azokat, akik szeretnének tovább barangolni.
A könyv legvégén pedig név- és tárgymutatót találhatunk, ami segítségünkre lehet a válasz felkutatásában, ha egy szép napos délután eszünkbe jut Occam borotvája, de fogalmunk sincs mire jó.

 (Tőzsér János: Metafizika. Akadémia Kiadó, Budapest, 2009., PP: 1-262)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.