I.
Történt egyszer, nagyon régen,
Mikor még Hajni sem tépett,
A világ rend volt, s káosz-mentes
Ám minden jó véget ér egyszer.
Lement a Nap, s egy asszony érzi
Nem elfojt a vize néki?
Terhes volt, s jött a baba,
De abban bizony nem lesz haszna.
Jött a kis fattyú, jött a fényre,
Folyt is rendesen az asszony vére.
A "víz", mely más asszonynál csupán harmat
A fattyú nyála volt, s erősen savas.
Kirobbant anyjából, ki atomjaira szakadt,
A fatty már indult volna, de béldarabba akadt,
Megcsúszott, majd sikoltva rázuhant egy kőre,
Lebucskázott, bele a liliommezőbe.
Összes foga kitörött, minden mi jó
Neki korán reggel már csak litkán likkant a ligó.
Kérdezte egy paraszt: "Hogy hívnak, fogas?"
"Liliom" - mondta - "De ha beszólsz, lesz ne mulass!"
Vadiúj protkóját, melyet az Ecserin szervált (s könnyen kiterít egy szervált)
Kivette a szájából, azzal vágva el a szemtelen paraszt torkát.
A fegyver bumerángként röpült körbe-körbe,
Mígnem hat óra múlva fel is tűnt a völgybe'.
Lilom kitátotta száját, s az belerepült,
Szájának kirohadt nyílásaiban kényelmesen megült.
Savas nyálával jó barátságot véltek,
Lili, Protki és Savi szimbiózisban éltek.
II.
Ám Liliomot a gonoszság éltette,
Embereket evett, minden kéthetente.
Fogukat jó nasiként elropogtatta,
Protkója hasznát ezzel bizonygatva.
Jött a Sátán végbélrákja
Őt küldte Lucifer (néki egyéb dolga támadt.)
Kérdezte a végbélrák: "Radar vagy radír?"
Mondta Lili: "Anyád", s beintett néki.
"Csak tréfa volt, Lili, ne vedd a szívedre,
Van egy ajánlatom, hátha érdekellek.
Lucifernek világhódítási terve támadt,
De vesekövei közé, s dicsőség közé álltak.
Megkér téged: átvennéd-e a helyét?"
Erre Lili: "Egy fenét!"
"Nem értettél, Lili, nem lenne ingyen,
Volna számodra egy megfelelő kincsem.
Találtam két "embert", barmok, mint te magad
De hárman jók vagytok, mordizomadta!
Egyikük egy nő, szintén fog nélküli,
Kiejtése egészen rendkívüli.
"Bílák kola", "Úl", "gölögle", "kalóla",
Bárcsak húznák mihamarabb karóra...
Beszélgetés veletek, főleg nagyüzemben,
Kellemesebb lehet egy véső a fülemben.
Másikuk egy férfi, kopasz, mint egy tojás,
Halálos fegyvere a tudományos írás.
"Havasléti tanálúl" - így nevezed őtet,
Nyalod is a valagát, a belsejét főleg.
Ti hárman lesztek a Sátán barmai,
Öljetek meg mindent, mi nem kíván vallani.
Beszédhibások, ideje indulni,
Mihamarabb a világot foglalni!
(Siesetek, mert már nagyon kell sz*rni)"
III.
Így történt hát, a világnak vége,
Lilékhez csatlakozott még a Sátán lépe.
Együttes erővel támadtak karmaik,
Így győzedelmeskedtek a Sátán barmai.
Ez tehát a történetem,
magas szintű költeményem,
Tűzzel-vassal, kéjjel-vággyal,
Rabigával, bú-bánattal,
A fonal tehát elveszett?
Itt a vége, gyerekek?
Biztos ez? Mert valami történik.
Már pogóznak a pszichedelikus nénik.
Ez reményt jelent, tán valami jó támad,
Vége a végtelen bú-bánatnak?
Szekfű, kutyatej, rózsa nyílt a messzeségben,
De Lilom tanár úr éppen,
Arra járt, s mondta végül:
"Nincsen lózsa tövis nélkül".
Letaposta, s ezzel a világ
Alkonyult, ej de nagy kár.
De ne félj, vándor, van még remény!
Nyolc jó lovag halad felénk.
Ők a Nyolcak, nyolc jó lovag,
Szabad-vándor, bölcsész-kobak,
Ezek ők, karddal-könyvvel
Harcolnak a sötétséggel.
De még mielőtt megütköznek,
Kis kocsmába be-betérnek.
Csusszan a Hektor, a Deep a bélbe,
Ennek biza' hányás a vége.
Béltartalmuk ürítése után
Támolyogva vonulnak át
A harcmezőre, hol Liliom már áll,
De ahogy ő "áll", azért kilenc év fegyház jár.
Mi történt? A pennámnak annyi,
Ilyet mostanában nem litkán látni.
De ne félj vándor, bánattal félre,
Ez még messze nem mesénk vége.
Írnokunk váltig állítja, s laccsolva szabadkozik:
Ennek biza' folytatása következik!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pokbibi · http://pokbibi.blog.hu 2010.03.08. 18:05:45
amúgy nagyon jó.grat!
pokbibi · http://pokbibi.blog.hu 2010.03.08. 18:24:41
logika, metafizika s beszédaktusok mestere.
Hőseink joggal kérdezhették mire jó ez?
Választ nem kaptak, csak újabb fejtörőket.
Ám amikor eljött a csata napja,
bátrabban indultak a nagy útra.
Hisz ott volt velük a sok funktor,
szubsztrátum s illokúcióserő-indikátor.
Most szálljon szembe velük aki bátor!
Logikájuk kikezdhetetlen,
beszédaktusuk verhetetlen.
Jajj neked Havasréti s Liliom!
Zsebükben ott a bűvös predikátum!
Lossz 2010.03.10. 10:27:19
Kiejtése egészen rendkívüli"
:D:D:D
Utolsó kommentek